Az északi sarkvidék bolygónk egyik olyan része, ahol még a legkisebb időjárás-változás bekövetkezése is óriási befolyással van a Föld egészének a klímájára. Így az itt végbemenő folyamatok többek között hatással lehetnek a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságára és intenzitására is.
Épp ezért nem meglepő, hogy az elmúlt néhány évtizedben számos klímaváltozással kapcsolatos tudományos kutatás középpontjában az Északi-sark, azon belül is a sarki jég olvadásának a tanulmányozása állt. Ezen sarkvidéki kutatások közül kiemelkedik a MOSAiC expedíció, amelyet a történelem eddigi legnagyobb sarkvidéki felfedezőútjaként tartanak számon. Az alábbiakban bemutatjuk mit is érdemes tudni erről a különleges expedícióról.
Mi az a MOSAiC expedíció?
A világ legnagyobb sarkvidéki expedíciója, a MOSAiC (Multidisciplinary Drifting Observatory for the Study of Arctic Climate) 2019 szeptember 20-án indult el. Ekkor indította ugyanis útjára az Alfred Wegener Intézet Helmholtz Sark- és Tengerkutatási Központ (AWI) német jégtörő kutatóhajóját, a Polarsternt Tromsø norvég kikötőjéből az Akademik Fedorov kutatóhajóval együtt az Északi-sark felé. Ehhez a személyzetnek a Polarsternt az északi sarkkört körülvevő vastag jégrétegek közé kellett helyeznie, és megvárnia míg beágyazódik a jégbe. Ezt követően már csak hagyniuk kellett, hogy a jégtörő a természetes áramlatok segítségével szépen lassan a jégtáblákkal együtt haladjon a Föld legészakibb pontjának irányába. A Polarstern 2020 nyarán olvadt ki a jégtáblából az Északi-sark másik oldalán. A felfedezőúthoz az ötletet egyébként Nansen sarkkutató 1893 és 1896 között lezajló legendás expedíciója adta.
A MOSAiC expedíció nagyságát semmi sem mutatja jobban, mint hogy a Polarstern hajó fedélzetén egy 337 tagból álló kutatócsapat és egy 105 fős személyzet volt. A tudósok és kutatók 20 különböző országból érkeztek. Az Egyesült Államok, Németország, Kanada, Japán és Ausztria is küldött kutatókat a hajóra.
A küldetésben részt vevő tudósok számos különböző tudományterületetet képviseltek. A legtöbb szakember azonban a meteorológia, biológia, geológia és oceanográfia területén jeleskedett.
A nem mindennapi felfedezőút több mint egy éven át tartott, és ebből nem kevesebb, mint 10 hónapot sodródott a Polarstern jégtábláva fagyva. Az expedíció nagyságából adódóan a Polarstern mellett 6 másik jégtörőnek és kutatóhajónak is részt kellett vennie a küldetésben. Az alábbi hajók segítették a Polarstern kutatóhajó munkáját:
- Kapitan Dranitsyn jégtörő
- Akademik Fedorov kutatóhajó
- Sonne kutatóhajó
- Admiral Makarov vezérhajó
- Maria S. Merian kutatóhajó
- Akademik Tryoshnikov kutatóhajó.
A kutatócsapat célja
A nemzetközi kutatócsapat azzal a céllal indult útnak, hogy minél közelebbről megfigyelhesse az Északi-sarkot, mint a globális felmelegedés fő epicentrumát, és ezáltal bővebb információkat gyűjthessen a globális klímaváltozás megértéséhez. A felfedezőút során a csapat elsősorban a hótakaró, a tengeri jég, az óceán, a légkör, az ökoszisztéma és a különböző biogeokémiai folyamatok megfigyelésére összpontosított. A kutatók abban bíztak, hogy ily módon nagyobb rálátást kaphatnak arra, hogy ezek az elemek hogyan hatnak egymásra és hogyan reagálnak az egyes változásokra.
A kutatás eredményei
A felfedezőút időtartama alatt a kutatócsapat soha nem látott pontossággal és gyakorisággal rögzített több száz környezeti paramétert, amelyek lefednek egy teljes éves ciklust a Jeges-tenger középső részén. Az összegyűjtött adatokat a tudósok világszerte arra használják fel, hogy az éghajlatkutatás területén új felfedezéseket tegyenek és többek között választ kapjanak olyan sokakat foglalkoztató kérdésekre, mint hogy milyen következményekkel jár az emberiség számára a sarki jég rohamos tempóban történő olvadása, valamint hogyan lehetne előre jelezni az éghajlatváltozásokat.
Az expedíció során a kutatók több meglepő felfedezéssel is szemben találták magukat. Ezek közé tartozik az is, hogy sokkal dinamikusabban és gyorsabban sodródó jégtáblákkal találkoztak, mint az előre elképzelték. Ez persze nagy mértékben megnehezítette a csapat munkáját is, hiszen ennek eredményeképpen megváltoztak a tengeri jég tulajdonságai és vastagsága is.
2023 január elseje óta az expedíció során lefolytatott mérések eredményei bárki számára szabadon hozzáférhetők és letölthetők a MOSAiC expedíció hivatalos honlapjáról. Így bárki átfogó képet kaphat az éghajlati folyamatokról az Északi-sarkvidéken, ahol 1970 óta a felszíni levegő hőmérséklete több mint kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a bolygónk más részein.
A MOSAiC jelentősége a sarkvidék védelme szempontjából
Az Északi-sarkvidék védelme szempontjából a feltárt adatok kulcsfontosságúak. Segíthetnek megoldást találni a globális felmelegedés és a tengeri jég olvadásának lelassítására, amely szépen lassan teljesen megváltoztatja a sarkvidék arculatát.
De a MOSAiC által rendelkezésünkre bocsátott kutatási eredmények nem csak a környezetvédelemmel, hanem a fenntartható gazdasági fejlődéssel kapcsolatos jövőbeli politikai döntések meghozatalához is szilárd alapot biztosíthatnak és elősegíthetik a globális szereplők közötti együttműködést a sarkvidékkel kapcsolatos ügyekben. Erre példa, hogy a jég olvadásának következtében új hajózási útvonalak nyílnak meg, új horgászterületek válnak elérhetővé, és korábban jég alá temetett nyersanyagok (pl. kőolaj, földgáz) tárulnak fel, amelyek tovább növelik a sarkvidék gazdasági jelentőségét. A terület fenntartható fejlődésének biztosításához világos keretszabályok felállítására lesz szükség.
Horváth Eszter, az expedíció magyar résztvevője
A világhírű expedíciónak sokak nagy meglepetésére magyar résztvevője is akadt. Horváth Eszter fotósként és kommunikációs menedzserként vett részt a küldetésben, hogy dokumentálhassa a történelem eddigi legnagyobb sarkvidéki tudományos kalandját. Eszter elmondása szerint az expedíciót megelőzően egy kötelező 55 órás kiképzésen kellett részt vennie annak érdekében, hogy felkészüljön az esetleges vészhelyzetekre. Többek között felkészítették arra is, hogy mi a teendő egy medvetámadás esetén vagy hogyan viselhető el könnyebben az állandó sötétség.
Összegzés
A 2019 és 2020 között lezajló sarkvidéki expedíció, a MOSAiC napjainkban is kiemelkedő jelentőséggel bír. A felfedezőút során a több száz tagból álló kutatócsapat rengeteg értékes információt gyűjtött össze, amelyek segítséget nyújtanak a tudományos közösség számára a globális klímaváltozás megértéséhez, valamint az egyes környezeti elemek kölcsönhatásának megfigyeléséhez is. Ezenkívül új irányokat is kijelölt a szakértők számára a jövőbeli kutatásaikhoz.