Az arc és testfestés szinte az összes törzsi kultúrában egykoron jelen volt, de a világ egyes részein a mai napig használják. Van, hogy vallási rituálé céljából, hogy az isteneknek, szellemeknek kedvezzenek vele. Másutt harci kísérőeszközként az ellenfél elijesztésére, megtévesztésére. Ausztráliában a mai napig elterjedt varázslási eszköz, de akad ahol egyszerűen csak azért, hogy másik nemnek tetszenek. A testfestéssel kifejezték egy adott egyén közösségben elfoglalt helyét. Az ősi alapszíneket meghatározta, hogy milyen növényi és ásványi anyagok voltak elérhetők egy adott területen. A fehéret, pirosat, feketét, sárgát, szinte mindenütt használták. A fehéret a mész tartalmú anyagokból nyerték, feketét a koromból, a piros lehetett növényi és állati eredetű is, a vörös, sárga, barna pedig a vas-oxid tartalma miatt festett. A kék és zöld szín ritkább, mert ezen festékek előállítása nehezebb, a kéket indigó tartalmú növényekből nyerték a zöldet pedig leginkább bogyókból. Manapság már ahol elérhető, ott e kereskedelmi forgalomban kapható pigmenteket használják. A testfestés feltalálásához hozzájárult, hogy ezen anyagokat gyógyítási céllal is használták. Megfigyelték, hogy az alkalmazott területen a bőr akár hosszabb ideig is elszíneződött. Később az egyik első művészi kifejezőeszközzé is vált.

Fotó: Kálló Péter
Felfedezők Napja 2017