E növények jelentős hozamnövekedést mutattak az 1960-as években kezdődött ún. zöld forradalom során, azonban a termésátlagok emelkedése a Föld egyes jelentős gabonatermő régióiban megtorpant vagy egyenesen csökkenést mutat komoly fejtörést okozva a globális élelmiszerbiztonság szempontjából.
A négy legfontosabb hazai gabonaféle termésátlagai és egyes éghajlati tényezők közötti kapcsolatokat elemeztük az 1921–2010 közötti időszakban. Eredményeink arra utalnak, hogy a megemelkedő hőmérséklet és a gabona termésátlagok között fennálló kapcsolat nagyon szorossá vált 1981–2010 között. A felmelegedés vizsgálatban feltárt robosztus hatása a termésátlagokra a jövőre vonatkozó figyelmeztetés a hazai gabonatermesztők számára. Az Alföldhöz hasonló adottságú délkelet-európai száraz síkságok aszálykitettségének releváns csökkentéseként a földhasználat extenzifikációja és a korábbi vizes élőhelyek restaurációja javasolt. A táji léptékű vízvisszatartás előnyeiről és a megvalósítására vonatkozó területrendezési feladatokról részletes elemzés eredményeit az előadásban ismertetem.