Fotó: Kupi László

Maga a kalcium-(di)fluorid vegyület egyébként színtelen, a fluorit színeit a kristály szerkezetébe beépülő „idegen” kémiai elemek okozzák. E téren jócskán van még felfedezni való, hiszen ma sem tudjuk teljes bizonyossággal megmondani valamennyi szín okozóját. Az, hogy a fluorit neve az ásványokat kevésbé ismerők fülében ismerősen csenghet, abból fakad, hogy fontos felfedezések nyomán „vették kölcsön” a nevét. A gyakran szépen fluoreszkáló ásványról nevezték el 1852-ben a fluoreszcencia színpompás fizikai jelenségét. Maga a fluor elem – még az 1800-as évek elején – szintén a fluoritról kapta a nevét, mivel benne fedezték fel. A fluorit ipari ásványként a gyakorlati kutatások számára is fontos. A geológusok világszerte fáradoznak azon, hogy újabb kiaknázásra érdemes telepeit találják meg, hiszen évente 6 millió tonnányit bányásznak belőle. Hidrogén-fluorid és egyéb fluortartalmú vegyületek előállítására, a kohászatban salakfolyósítóként, valamint az üveg- és zománciparban használják, sőt kis mennyiségben ugyan, de drága- és díszítőkőként is alkalmazzák.