Az OTKA által támogatott kutatási projektünkben ezt a célt tűztük ki magunk elé. Első lépésként módszert dolgoztunk ki a fák aktív levélfelületének becslésére, majd mértük a levelek fotoszintetikus aktivitását, vízpára kibocsátó képességét és a levegőt szennyező por kiülepedését a leveleken. Egy átlagos 30 éves hársfa naponta mintegy 300 m2 levélfelületével 3-6 kg széndioxidot köt meg (ugyanennyi oxigén kibocsátása mellett), 5-600 liter vizet párologtat el (ezzel hűti a környező levegőt) és a szmog-veszélyes időszakban 90-120 g port von ki a levegőből. Az ezüsthárs az egyik leghatékonyabb fafaj a nehézfémek légkörből való kivonásában is. Szerény becslés szerint is több tonnára tehető az az ólommennyiség, amit Budapest faállománya kivon a szennyezett levegőből. A kertészek „okos város” koncepciója szerint nem a városhoz alkalmazkodó fák kiválasztásának elvét kell követni, hanem olyan feltételeket érdemes kialakítani a településeken, ahol a fák képesek környezeti szolgáltató képességük maximumát nyújtani.