Az volt a feladata, hogy Dr. Louis Leakey pártfogoltjaként a vad csimpánzok viselkedését tanulmányozza és így jobban megértsék az emberi evolúciót.

Egy nap 1960 őszén, látta amint a Szürkeszakállú Dávid nevű csimpánz ágakat gallyazott le, hogy azt használva termeszeket halásszon ki egy várból. Egészen addig a tudósok úgy gondolták, hogy csak az ember az egyetlen faj, amely képes szerszámokat készíteni és használni. Úgy is definiálták az emberi fajt, mint „az eszközhasználó ember”. Dr. Leakey, miután meghallgatta Goodall beszámolóját megfigyeléséről, a következőket mondta: „Mostantól át kell definiálnunk a szerszám, vagy az ember fogalmát, vagy el kell fogadnunk a csimpánzokat, mint embereket.” Ez volt Dr. Jane Goodall egyik legfontosabb felfedezése.

Szintén első évében Gombénál, megfigyelte amint csimpánzok egy csoportja fiatal folyami disznókra vadászik és el is fogyasztják őket, sőt a zsákmányt kolobusz majmokkal is megosztották. A felfedezése eloszlatta azt a széles körben elterjedt tévedést, hogy a csimpánzok vegetáriánusok.

Túlzás nélkül állítható, hogy Dr. Jane Goodall alapjaiban változtatta meg és gazdagította a primatológia (főemlőskutatás) tudományát.

Dr. Goodall meghatározó munkája vált a csimpánzok viselkedését vizsgáló kutatások alapjává, és jelentősen megváltoztatta az etológia – az állati viselkedésekkel foglalkozó tudományág – területét.